Preliminary study of the exploration patients' experiences of chronic respiratory experiences during the COVID-19 pandemic using interpretative phenomenological analysis.

During the first period of coronavirus pandemic, respiratory patients may have been more vulnerable to mental health problems in addition to their physical vulnerability. The aim was to explore and deepen our understanding of the experiences of chronic respiratory patients at risk of pandemic COVID-19 using interpretative phenomenological analysis. The study involved 8 participants with asthma, COPD or cystic fibrosis. Three main themes emerged: 1. respiratory illness as a defining experience in everyday life, 2. the impact of the COVID-19 pandemic on the self and identity organisation, and 3. adaptation to experiencing vulnerability. Breathlessness as the most frightening feature of progressive lung disease, can be linked to fear and anxiety in different ways. The experience of vulnerability is a fundamental part of their lives. The potentially contagious nature of COVID-19 draws a sharp line between the endangered Self and the dangerous Other. In terms of their adaptation, we observe essentially self-defense mechanisms and emotion-focused strategies.

Krónikus légzőszervi betegek élményvilágának vizsgálata a COVID–19-világjárvány idején interpretatív fenomenológiai analízissel

Background: During a coronavirus pandemic, respiratory patients may be more vulnerable to mental health problems in addition to their physical vulnerability. Due to the specific nature of their illness, they are more likely to have pre-existing experience of crisis situations, serious existential issues and coping with them. Despite a growing body of literature based on quantitative research, there is still a lack of insight into the subjective experiences of those affected. Aim: Our aims were to explore and deepen our understanding of the experiences of chronic respiratory patients at risk of pandemic COVID-19. Our research questions were: 1. How do the interviewees relate to their underlying respiratory condition? 2. What does it mean to experience vulnerability? 3. How do the initial experiences of the underlying disease affect the experience of vulnerability to pandemic disease? Methods: We used interpretative phenomenological analysis. The study involved 8 participants: 7 women and one man, aged 29–60, with one of the following diagnoses: asthma, chronic obstructive pulmonary disease, cystic fibrosis. Results: Three main themes emerged from the analysis of the semi-structured interviews: 1. respiratory illness as a defining experience in everyday life, 2. the impact of the COVID-19 pandemic on the self and identity organisation, and 3. adaptation to experiencing vulnerability. Breathlessness is the most frightening feature of progressive lung disease, and can be linked to fear and anxiety in different ways. The potentially contagious nature of COVID-19 draws a sharp line between the endangered Self and the dangerous Other, and represents a critical life situation for the satisfaction of social needs and desires. In coping with them, we observe essentially self-defense mechanisms and emotion-focused strategies. Conclusions: The current pandemic is having a widespread and powerful impact on the lives of affected patients. Because of the nature of the coronavirus, which primarily affects the airways, those affected consider themselves to be at risk. Experiencing vulnerability fundamentally determines their lives: their decisions, their connection to the world, organization of identity, coping and their belief in the security of the world. Identifying their experiences and difficulties is of particular importance for the development of strategies to mitigate the psychosocial impact of the epidemic. (English) [ FROM AUTHOR] Elméleti háttér: A koronavírus világjárvány idején a krónikus légzőszervi betegek fizikai sérülékenységük mellett a mentális problémákra is fokozottan érzékenyek lehetnek. Betegségük sajátosságaiból kifolyólag nagyobb valószínűséggel rendelkeznek már meglévő tapasztalattal krízishelyzetek, súlyos egzisztenciális kérdések és az ezekkel való megküzdés területén. Ezeknek a korábbi tapasztalatoknak szerepe lehet a COVID–19-járvánnyal kapcsolatos veszélyeztetettség megélése szempontjából. Az egyre nagyobb számú kvantitatív kutatáson alapuló szakirodalom ellenére az érintettek szubjektív tapasztalatainak megismerése továbbra is hiányzik. Cél: Kutatásunk célja a krónikus légzőszervi betegek COVID–19-világjárvány általi veszélyeztetettségélményének, tapasztalatainak feltárása és mélyebb megértése volt kvalitatív, idiográfiás módszerrel. Az alábbi kutatási kérdésekre kívántunk választ kapni: 1. Hogyan viszonyulnak az interjúalanyok a légzőszervi alap- betegségükhöz? 2. Mit jelent a számukra a veszélyeztetettség megélése? 3. Hogyan hatnak az alapbetegséggel kapcsolatos eredeti tapasztalatok a világjárvánnyal járó sérülékenység megélésére? Módszerek: Vizsgálatunkhoz az interpretatív fenomenológiai analízis módszerét használtuk. A kutatásban 8 fő vett részt: 7 nő és 1 férfi, 29–60 évesek, a következő diagnózisok valamelyikével: asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség, cisztás fibrózis. Eredmények: A félig strukturált interjúk elemzése során három főtéma bontakozott ki: 1. légzőszervi betegség mint a mindennapokat meghatározó tapasztalat, 2. a koronavírus világjárvány hatása az énre és az identitásszerveződésre, illetve 3. a veszélyeztetettség megéléséhez való alkalmazkodás. A levegőtlenség a progresszív tüdőbetegségek legnehezebben tolerálható, leginkább félelmetes velejárója, amely élmény különböző módokon kapcsolódhat a félelemmel és a szorongással. A COVID–19 potenciális fertőző volta éles határvonalat húz a veszélyeztetett Én és a veszélyes Másik;vagyis az én és a világ közé, továbbá kritikus élethelyzetet jelent a társas szükségletek és vágyak kielégíthetősége szempontjából. Adaptációjukban alapvetően énvédő mechanizmusok, illetve érzelem- fókuszú stratégiák bontakoztak ki. Következtetések: A jelenlegi világjárvány jelentős hatást gyakorol az érintett betegek életére. A koronavírus elsősorban légutakat érintő természete miatt az érintettek veszélyeztetettként tekintenek önmagukra, a veszélyeztetettség megélése pedig alapvetően meghatározza életüket;döntéseiket, a világhoz való kapcsolódásukat, identitásszerveződésüket, megküzdésüket, s megkérdőjelezi a világ biztonságosságába vetett hitüket. A krónikus légzőszervi betegek tapasztalatainak feltárása kiemelt jelentőséggel bír a járvány pszichoszociális hatásait mérséklő stratégiák kidolgozásában. (Hungarian) [ FROM AUTHOR] Copyright of Mentalhigiene es Pszichoszomatika / Journal of Mental Health & Psychosomatics is the property of Akademiai Kiado and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full . (Copyright applies to all s.)